Hasznos tanácsok

gépjárműfelelőségbiztosítási károk esetére

• Javasoljuk, hogy minél előbb jelentse be a káreseményt.


• Személyi sérüléses balesetnél minden esetben rendőrt kell hívni.


• Ha Ön baleset részese, minden esetben a többi érintettel közösen kell kitölteni a Baleseti bejelentőt. Ha a felelősség kérdésében sikerült megállapodniuk, akkor a 14-es "megjegyzés" rovatba a vétkes járművezető a következő szöveget írja: "A baleset okozásáért a felelősségemet elismerem"


• Ha vitás a felelősség kérdése megegyezhetnek, hogy rendőri közreműködést kérnek, de mindenképpen célszerű a szemtanuk adatainak rögzítése is.


• Rendőri intézkedés esetén is ki kell tölteni a Kárbejelentő lapot. - Érdemes!!!


• Balesetnél a szétszóródott nagyobb alkatrészek (például lökhárító, index, hűtőrács stb.) összeszedése és megőrzése szükséges.


• A baleset során sérült jármű állapotán ne változtasson.


• A mozgásképtelen gépjárművet a kárbejelentést követően a tárolási helyen szemlézik.
  
  
  
  
  

Jó tudni! - Néhány biztosítási alapfogalom röviden.

A biztosítás fogalma

A biztosítás kollektív pénztakarékosság, meghatározott, illetve véletlen károk fedezetére.

A szerzõdõ

Az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) a biztosítást megköti, vállalja és teljesíti a biztosítási díj megfizetését. A szerzõdõ azonos lehet a biztosítottal.
A biztosított
Az a személy vagy tárgy, akire (amelyre) a biztosítás szól.

A kedvezményezett

Az a személy (életbiztosításban általában név szerint is megjelölik, ha nem, akkor az örökös minõsül kedvezményezettnek), akinek a biztosított halála esetén (a nem életbiztosításban: a kár bekövetkeztekor) a biztosító a biztosítási összeget kifizeti.

A biztosítási kötvény

A biztosítási kötvény a biztosítási szerzõdés létrejöttét igazoló okmány, melyet feltétlenül meg kell õrizni, mert kár esetén nyilvánvaló igazolása - a díjfizetés igazolásával együtt - annak, hogy volt érvényes biztosítás. Elvesztés esetén célszerû a biztosítótól másolatot kérni.

Írásbeliség a biztosításban

A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, és a jogviszony tartalmával kapcsolatos minden jognyilatkozat (például módosítás, változások bejelentése, felmondás) csak írásban érvényes.

Kárrendezés

A kárrendezés a biztosítási szolgáltatások egyik legfontosabb területe. A jogos kár gyors és rugalmas rendezése tükre a biztosítónak.
A kárrendezés a kár bejelentésével kezdõdik. A kár bejelentésének végsõ idopontját az egyes biztosítási feltételek külön-külön szabályozzák.
Vagyonkár esetén általában szükség van helyszíni szemlére. Ilyen esetben kárfelvételi jegyzõkönyv is készül.
A megállapított kárt minden esetben pénzben téríti a biztosító.

Közlési kötelezettség

A biztosítási jogszabályok és feltételek jogkövetkezményekkel írják elõ a közlési kötelezettséget. A szerzõdõ és a biztosított a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ilyen körülményt sem elhallgatni, sem valótlant közölni nem szabad. Kár esetén ez a szerzõdés érvénytelenségét, a szolgáltatás megtagadását vonhatja maga után.

Alulbiztosítás

Az olyan - a biztosítottra nézve kedvezõtlen - többnyire vagyonbiztosítás, amikor a biztosítási esemény bekövetkeztekor megállapítják, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak kárkori tényleges értéke. Ilyenkor a kártérítés legfeljebb a biztosítási összegig terjedhet. Oka: rosszul, nem a valóságos értékre kötötték meg a biztosítást.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

Jogszabállyal létesített hatósági szerv, amely jelenleg a pénzügyminiszter felügyelete alatt mûködik. Feladat- és hatásköre széles körû. Egyfelõl az állami irányítást és szabályozást jelenti a biztosításügyben, másfelõl - szem elõtt tartva a társadalom, ezen belül a biztosítottak érdekeit - felügyeli a biztosítókat.